MAGYAR NEMZETI BANK
Az MNB célja, hogy eszközeinek minél szélesebb köréről, illetve a kapcsolódó klímakockázati szempontokról tudjon tájékoztatást adni. Az MNB hosszú távú célja, hogy teljes eszközállományáról klímakockázati riportot készítsen. Rövid távon elsősorban az adatelérésben meglévő korlátok miatt az MNB a teljes eszközállománya szempontjából reprezentatív, de nem teljeskörű lefedettséggel rendelkező riportot készít. A devizatartalék vonatkozásában az elemzés fókuszában a tartalék törzsét kitevő szuverén kitettség áll. A monetáris politikai eszközök esetében az elemzés a szuverén mellett a jelzáloglevél, valamint a vállalati kitettségre is kitér. Emellett az MNB kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a fedezetkezelés során elfogadott értékpapírok, nagyvállalati hitelek klímakockázati kitettségéről is rövid összefoglalást adjon.
4.2. MÓDSZERTAN ÉS ADATFORRÁSOK Az MNB a pénzügyi eszközportfóliók klímakockázati kitettségét az éghajlatváltozással összefüggő két fő kockázati kategória, az átállási és fizikai kockázatok szerint vizsgálta. • Az átállási kockázatok alatt a karbonsemleges gazdaságra való áttéréssel járó kockázatokat értjük, amelyek a gazdaságszerkezet változásából adódnak. Az MNB a portfóliók átállási kockázatának mérésére elsősorban a súlyozott átlagos karbonintenzitás mutatót (WACI: Weighted Average Carbon Intensity) alkalmazta, amely a TCFD-ajánlások alapján a pénzügyi eszközportfóliók klímahatásainak mérésére javasolt mérőszám. A WACI mutatót az MNB a Jelzáloglevél-vásárlási program (JVP) kivételével az összes vizsgált eszközosztályra kiszámította. A jelentésben az átállási kockázatok elemzésére a WACI-n túl használt további mutató a vállalati portfóliók karbonintenzív eszközeinek aránya (brown share) és a szuverén portfóliók energiamixének elemzése. • A fizikai kockázatok két csoportba sorolhatók: esemény vezérelt, akut időjárási események jelentette kockázatok (pl. egyre súlyosabb extrém időjárási események), illetve a hosszú távú klíma minták változásából fakadó krónikus kockázatok (pl. tengerszint emelkedés). A fizikai éghajlati kockázatok felmérése jelentős technikai kihívásokkal jár, amely többek között megköveteli a részletes földrajzi adatokat a különböző helyszíneken fellépő lehetséges időjárási események súlyosságának meghatározásához. Az MNB a fizikai kockázatok elemzéséhez a Four Twenty Seven (427, Moody’s Analytics) adatait, modelljeit használja. Jelen riportban a fizikai kockázatok elemzése az MNB mérlegében levő pénzügyi eszközök szűkebb körére, a szuverén kitettségekre és a magyar nagyvállalati kötvényekre, hitelekre terjed ki, de a jövőben a módszertan fejlődésével párhuzamosan várhatóan a fizikai kockázatok terén is bővül mind a mérőszámok köre, mind az eszközportfóliók lefedettsége. A nemzetközi gyakorlatban eddig elterjedt mutatókon túl a jelentés néhány kitekintő elemzéssel is kiegészül, amelyek keretes írásokban kerülnek ismertetésre. A pénzügyi portfóliók éghajlati hatásainak elemzését a 2021. év végi előzetes mérlegadatok, valamint az elérhető legfrissebb éves ÜHG-kibocsátási és annak megfelelő GDP-adatok alapján készítette el az MNB. A riport készítésekor az eszközökre elérhető legfrisseb ÜHG-adatok kerültek felhasználásra, amely a devizatartalék esetében 2019-es, a magyar eszközök esetében 2020-as ÜHG-adatokat jelentenek. A legtöbb portfólió esetében az adatok az Eurostat adatbázisaiból származnak, ez alól a devizatartalék-portfóliók képeznek kivételt az eltérő (Európán kívüli entitásokat is tartalmazó) kibocsátói kör következtében. • Az állampapír-vásárlási program, illetve a vállalati kitettségek (NKP, NHP, nagyvállalati hitelállomány) elemzéséhez az Eurostat ágazati (TEÁOR kódok szerinti) bontásban is elérhető Air Emission Accounts adatbázisaiból származó adatok kerültek felhasználásra. • A devizatartalék karbonintenzitása a UNFCCC ÜHG-kibocsátásra vonatkozó Nemzeti Kibocsátási Leltár, illetve az OECD és Világbank adatbázisából elérhető GDP-adatok alapján került kiszámításra. A GHG Inventory (UNFCCC) és az Air Emission Accounts (Eurostat) adattáblák módszertanilag eltérő megközelítést alkalmaznak: míg a Nemzeti Kibocsátási Leltár (UNFCCC) adatok területi megközelítésben veszik számba az országok ÜHGkibocsátását, addig az Air Emission Accounts adatok a területi helyett rezidens megközelítést alkalmaznak a gazdasági szereplők ÜHG-kibocsátásának számszerűsítésére.
30
AZ MNB KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS PÉNZÜGYI JELENTÉSE • 2022. MÁRCIUS
