BANKRENDSZERI STRESSZTESZTEK: MÉG EGY SÚLYOS STRESSZ SEM JÁRNA ÉLES ALKALMAZKODÁSI KÉNYSZERREL
75. ábra: A Likviditási Stressz Index Mrd Ft
3 000
% ← → kilenc legnagyobb teljes hitelintézeti szektor intézmény
2 500
30 25
2 000
20
1 500
15
1 000
10
500
5
0
0 -5
2015. IV. 2016. I. II. III. IV. 2017. I. II. III. IV. 2018. I. II. III. IV. 2019. I. II. III. IV. 2020. I. II. III. IV.
-500
Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb skála)
Megjegyzés: A mutató az LCR 100 százalékos szabályozói limitjéhez viszonyított százalékpontos likviditási hiányok (de legfeljebb 100 százalékpont) mérlegfőösszeggel súlyozott összege a stresszpálya mentén. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat. Forrás: MNB.
76. ábra: A GDP növekedési üteme az egyes forgatókönyvekben 8
%
%
8
Tény
GDP-növekedés - tény
GDP-növekedés - stresszpálya
2022
2021
2022
2021
-8
2020
-8
2019
-6
2018
-4
-6
2017
-4
2016
-2
2015
-2
2014
0
2013
2
0
2012
2
2011
4
2010
4
2009
6
2008
6
Alap- Stresszpálya pálya
Alappálya sáv
Megjegyzés: Az ábrán az éves GDP év/év növekedési üteme szerepel, igazítatlan adatok alapján. Forrás: MNB.
Az index 2020. júniusi rendkívül alacsony értékéről 2020 második féléve során tovább mérséklődött, ezzel még közelebb kerülve elméleti minimumához (75. ábra). A stressz utáni, szabályozói követelmény fölötti likviditási többlet 2020 végén érdemi emelkedést követően 2 109 milliárd forintot tett ki, megközelítve ezzel 2018 eleji kiemelkedő értékét. Eközben a szabályozói követelmény teljesítéséhez szükséges likviditási igény mindössze 9 milliárd forintra mérséklődött, még a monetáris politikai eszköztár változásai miatti pótlólagos opciók nélküli számításainkban is.
7.2. Még egy súlyos stresszhelyzet esetén is minimális lenne a szektor tőkeigénye A stresszforgatókönyvben kedvezőtlen sokkok együttes bekövetkezése révén kialakuló gazdasági lassulás, emelkedő kamatszint és gyengülő árfolyam tőkemegfelelésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. A stresszteszt alappályájának a márciusi Inflációs jelentés előrejelzését használtuk. A stresszpályán több, az alappályát övező külső kockázat egyidejű bekövetkezésének hatását elemezzük. Az egyik legfőbb kockázat, hogy a koronavírus-járvány tartós negatív reálgazdasági hatásokkal jár, például az átoltottság vártnál lassabb emelkedése vagy új mutációk, illetve azok nyomán újabb hullámok megjelenése következtében. Emellett jelentős kockázatot jelentenek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödéséből fakadó pénzpiaci turbulenciák is. A stresszforgatókönyvben a hazai export iránti kereslet csökken, a magánszektor növekvő kockázatkerülése következtében a beruházási aktivitás mérséklődik, a termelőkapacitások sérülnek, a lakossági fogyasztás csökken, ami összességében a kibocsátás átmeneti visszaesését eredményezi. Az elhúzódó járványhelyzetben a munkanélküliségi ráta érdemben emelkedik, a bérdinamika pedig lassul. A stresszforgatókönyvben a két év alatt kumuláltan 5-6 százalékkal marad el a gazdaság növekedése az alappályától, amit az árfolyam gyengülése, valamint a kamatszint jelentős emelkedése kísér (76. ábra). Hitelkockázati modelljeinkben a 2021. júniusig meghosszabbított fizetési moratórium hatásaival számoltunk. Az értékvesztésre vonatkozó számításainkban a moratórium miatt a 2020. májusi és novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésben implementált releváns módosításokon felül a moratórium 2021. júniusig történő meghosszabbítását is figyelembe vettük minden, a program által érintett adós esetében. A makrogazdasági környezet moratórium alatti romlása miatt emelkedik a
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
69