MAGYAR NEMZETI BANK
67. ábra: Az egyes intézmények LCR szintjeinek mérlegfőösszeg-arányosan súlyozott eloszlása és a bankrendszeri LCR mutató alakulása 250 225 200 175 150 125 100 75 50 25 0
IV.
II.
III.
IV.
2020 I.
II.
III.
IV.
2019 I.
II.
III.
IV.
2018 I.
II.
2017 I.
%
III.
%
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
300% felett 200% - 300% 150% - 200% 120% - 150% 100% - 120% Bankrendszeri LCR mutató (jobb skála)
Forrás: MNB.
68. ábra: A likviditásfedezeti mutató szintje és éves változása Európa egyes országaiban
Likviditásfedezeti mutató (2020. IV.,%)
450 400 350 300 HU
250 SK
EU átlag
200
CZ 100
50
150
100
50
0
-50
-100
0 Likviditásfedezeti mutató változása (2019. IV. és 2020. IV. között, százalékpont)
Megjegyzés: Az országos adatok nem teljes bankrendszereket, csak az EBA Risk Dashboard számításaiban szereplő intézményeket fedi le. Forrás: EBA Risk Dashboard, MNB.
69. ábra: A hitelintézetek hitel-betét mutatójának felbontása Mrd Ft
%
10 000
70
0
60
-10 000
50
-20 000
40
-30 000
30
2016. I. II. III. IV. 2017. I. II. III. IV. 2018. I. II. III. IV. 2019. I. II. III. IV. 2020. I. II. III. IV.
80
Forrás: MNB.
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
Európa-szerte bőséges és a válság kitörése óta növekvő a bankrendszeri likviditás. 2020. december végén 173 százalékot tett ki és 2019 végéhez képest 23 százalékponttal nőtt az egyedi banki szinten aggregált likviditásfedezeti mutató Európa országaiban (68. ábra). A hazai bankrendszer az éves növekedési ütem és a bankrendszeri átlag tekintetében is meghaladja az európai átlagos értéket. A bankrendszeri likviditás általános, nemzetközi növekedése mögött a jegybanki és kormányzati likviditásbővítő intézkedések állnak, amelyek bevezetését a járványhelyzet és a gazdasági korlátozások okozta likviditási kockázatok tették szükségessé.
90
20 000
Egyéb pénzügyi közvetítők betétállománya Háztartások betétállománya Vállalatok betétállománya Egyéb pénzügyi közvetítők hitelállománya Háztartások hitelállománya Vállalatok hitelállománya Hitel/betét mutató (jobb skála)
64
A bőséges likviditás egyenletesen oszlik el az intézmények között. A tovább bővülő bankrendszeri likviditás a likviditásfedezeti (LCR) ráta alakulásában is tükröződött, mely mutatószám 206 százalékra emelkedett 2020 végére (67. ábra). A bankrendszer egészét tekintve tehát a magas minőségű likvid eszközök állománya több mint duplája volt év végén annak az értéknek, amely képes lenne fedezni egy likviditási sokk esetében valószínűsített pénzkiáramlásokat. Emellett kedvező fejlemény, hogy a bőséges likviditás nem csak néhány nagyobb szereplőnél koncentrálódik, hanem egyenletesen oszlik el az intézmények között: a 200 és 300 százalék közötti LCR mutatóval rendelkező bankok mérlegfőösszeg-arányos részesedése 80 százalék volt, míg a szektor 99 százaléka a szabályozói limitet 50 százalékkal meghaladó pufferrel rendelkezett 2020 végén.
PL
150
30 000
betétnövelő hatása vezérelte, de ezt erősítette a háztartások elhalasztott fogyasztása és a rendkívüli kormányzati transzferek jövedelmi hatása is. 2020. december és 2021. április között a jegybanki eszközvásárlások támogatása mellett a bankrendszer operatív likviditási tartaléka tovább emelkedett, így a 2021 áprilisi 14 200 milliárd forintos átlagos érték már 54 százalékkal magasabb a járványhelyzet előtti év átlagánál.
6.3. Stabil finanszírozás és kiegyensúlyozott devizaszerkezet jellemzi a bankrendszert A hitel-betét mutató csökkenésével a finanszírozási kockázatok tovább mérséklődtek. A belföldi szektorok hitelállománya közel 2600 milliárd forinttal nőtt 2020-ban, miközben a betétállomány ennek mintegy kétszeresével bővült, melynek következtében a finanszírozási kockázatokat megragadó hitel-betét mutató közel 5 százalékponttal csökkent az elmúlt év során, és 71,6 százalékot tett ki 2020 végén (69. ábra). A mutató csökkenését tehát az ügyfélbetétek hitelállományt