MAGYAR NEMZETI BANK
10. ábra: Az EU-bankrendszerek eloszlása a Stage besorolások arányának változása szerint 10
százalékpont
százalékpont
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
-12
-12 Stage 1
Stage 2
Stage 3
Stage 1
2018. IV. - 2019. IV. Interkvartilis terjedelem
Stage 2
Stage 3
2019. IV. - 2020. IV. Medián
Magyarország
Megjegyzés: Az IFRS 9 három értékvesztési kategóriát határoz meg az egyedi és portfóliószintű eszközállományok kockázatához igazodva. A Stage 1 kategóriába kerülnek a problémamentes hitelek, amelyeknél az egyéves várható veszteségre kell értékvesztést képezni. A Stage 2 kategóriába kerül egy kitettség, amennyiben valamilyen kapcsolódó kockázati körülményben jelentős romlás következik be. A Stage 3 kategória jellemzően a nemteljesítő hiteleket foglalja magában. Az országos adatok nem teljes bankrendszereket, csak az EBA Risk Dashboard számításaiban szereplő intézményeket fedi le, és egyes kiugró változások összetételhatásnak tulajdoníthatók. Az eloszlás a tagországok 25–75. percentilisét, illetve minimumát és maximumát mutatja. Forrás: EBA Risk Dashboard.
11. ábra: Az EU-bankrendszerek működési bevételeinek és kockázati költségeinek változása 2020-ban 0,2
%
%
-0,2 -0,1
0,0
0,0
-0,1
0,1
-0,2
0,2
-0,3
0,3
-0,4
0,4
-0,5
0,5
-0,6
0,6
-0,7
0,7 IE HR PL FI RO BG IT LV HU FR CZ SK PT EU SI ES DK BE CY NL AT DE EE LT LU MT SE GR
0,1
Eszközarányos működési bevételek relatív változása Eszközarányos kockázati költségek relatív változása (jobb skála)
Megjegyzés: A kockázati költségek a nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök negyedéves értékvesztését és a céltartalékképzést foglalják magukban. A változás mindkét tétel esetében a 2020 végi, illetve a 2017 és 2019 közötti átlagos érték közötti különbséget jelenti. Eltérő színnel a KKE országok és az EU átlag. A ciprusi bankrendszer kockázati költségeinek változása -0,5 százalék. A jobb oldali tengely invertált. Forrás: EKB CBD.
12
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
időszakban sem működtek hatékonyan. Előretekintve jelentős mennyiségű vállalkozás sodródhat a fizetésképtelenség szélére, miután ezek a programok megszűnnek, ami pénzügyi stabilitási kockázatot jelent. Az európai bankrendszerek már reagáltak a hitelkockázatok emelkedésére, ami többek között abban is megnyilvánult, hogy 2020 végére a legjelentősebb európai bankok esetében érdemben, mintegy 11 százalékkal emelkedett az átstrukturált hitelek állománya6 az előző év azonos időszakához képest.
1.3. Az alacsony kamatkörnyezet és az értékvesztésképzések újabb kihívások elé állítják a bankrendszereket A korábbi évekhez viszonyítva jelentősen nőtt a Stage 2 besorolású hitelek aránya az EU tagországok nagyobb hitelintézetei körében. A válság előtti évek kedvező gazdasági környezetének köszönhető erős hitelezési dinamika és aktív portfóliótisztítás érdemben javította az EU tagországok hitelintézeteinek portfólióminőségét. A járvány azonban törést okozott ebben a trendben. Bár a korábban magas NPL állományt felhalmozó intézmények jellemzően 2020-ban is folytatni tudták a portfóliótisztítást, sok országban ez a folyamat lelassult vagy akár meg is fordult. Ezzel párhuzamosan a legtöbb tagállamban érdemben emelkedett az IFRS 9 szerinti Stage 2 (jelentősen megemelkedett hitelkockázatú) besorolású hitelek aránya (10. ábra). A Stage 2 hitelek aránya a KKErégióban átlagosan 12 százalék volt 2020 decemberében és tagállami bontásban továbbra is heterogén. A Stage 2 átsorolásokkal összefüggésben az előretekintő jellegű értékvesztésképzés is nőtt. A törlesztési moratóriumok kifutásával, illetve a 9 hónapos EBA korlát 7 leteltével romolhat az intézmények portfólióminősége. A bankok jövedelmezőségét a kockázati költségek növekedése és a működési bevételek csökkenése egyaránt rontotta. 2020 első három negyedévében az EUbankrendszerek túlnyomó többségénél kedvezőtlenül változtak a 12 havi gördülő eszközarányos tételek a 2020. szeptemberi szinteknek a 2017 és 2019 közötti átlagos értékekkel való összevetése alapján (11. ábra). A kockázati költségek elmozdulásában az eszközök kockázatosságának és értékvesztéssel való fedezettségének emelkedése egyaránt szerepet játszhatott. A működési bevételeket tekintve egyrészt folytatódott az alacsony kamatkörnyezet trendszerű profitmérséklő hatása, másrészt számos országban negatív törés volt megfigyelhető mind a kamateredményben, mind a jutalék- és díjeredményben. A