NEMZETKÖZI KÖRNYEZET: JAVULTAK A GAZDASÁGI KILÁTÁSOK, DE A KILÁBALÁST BIZONYTALANSÁGOK ÖVEZIK
2. ábra: A reál GDP becsült eltérése a 2019-es GDP-szinttől 2020-ban és 2021-ben %
%
12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
US CA DE JP FR IT UK IE LU LT EE LV NL FI SK SI CY BE MT AT PT GR ES CN TR IN PL RU CL BR AR
12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
G7 országok
Eurozóna
Becsült eltérés 2020-ban
Feltörekvő gazdaságok Becsült eltérés 2021-ben
Forrás: IMF WEO.
3. ábra: Inflációs várakozások alakulása az Eurozónában és az Egyesült Államokban %
%
2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 -0,2
2019.ápr. máj. júni. júli. aug. szept. okt. nov. dec. 2020.jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. okt. nov. dec. 2021.jan. febr. márc. ápr.
2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 -0,2
USA
Olaszország
Franciaország
Németország
Megjegyzés: A 10 éves referencia államkötvény-hozamok és az inflációhoz indexált államkötvény-hozamok különbözete által implikált inflációs várakozások. Forrás: Datastream, FRED.
A legfejlettebb országok közül idén csak az amerikai gazdaság haladhatja meg a pandémia előtti teljesítményét. A pozitív várakozások ellenére a 2020-as visszaeséshez hasonlóan a kilábalás mértéke is egyenlőtlen lehet egyes országok között (2. ábra). Az IMF becslése szerint a legfejlettebb országok közül csak az USA gazdaságának teljesítménye haladhatja meg idén a 2019es kibocsátási szintet, ami főként a nagymértékű költségvetési élénkítésnek és a javuló járványmutatóknak tulajdonítható. A legnagyobb feltörekvő gazdaságok közül a kínai, a török és az indiai múlhatja felül a pandémia előtti kibocsátási szintet 2021-ben, rendre 10,9, 7,9 és 3,6 százalékkal. Az eurozóna országainak többségében a járvány terjedésének visszaszorítását szolgáló korlátozások ismételt szigorítása, és a kisebb mértékű fiskális támasz mérsékeltebb kilábalást eredményezhet. A nemzetközi turizmus visszaesésével leginkább érintett európai mediterrán országok pedig csak 2023 végén érhetik el a járvány előtti gazdasági teljesítményüket. A világgazdaság fellendülésével kapcsolatos pozitív információk megjelenésével világszerte emelkedtek az inflációs várakozások. A koronavírus elleni oltásokhoz kapcsolódó pozitív fejlemények és a számottevő monetáris és fiskális stimulusok hatására emelkedtek az inflációs várakozások az Eurozónában és az USA-ban (3. ábra). Egyes termékek megugró kereslete (például a globális chip és konténer hiány miatt) további árnövelő hatással járhat rövidtávon. Mindazonáltal korábbi kommunikációjában az EKB és a Fed egyaránt megerősítette, hogy egyelőre nem tervez szigorítani monetáris politikai irányultságán. A piaci szereplők a Fed-től 2022 végén, az EKB-tól pedig 2023 elején várják az első kamatemelést. A gazdaságok kilábalásával kapcsolatos pozitív fejleményeknek tulajdoníthatóan a piaci árazásokból számolt hosszútávú inflációs várakozások is emelkedtek az elmúlt időszakban: a 2020. márciusi mélypont óta az Eurozóna legnagyobb gazdaságaiban egy év alatt 1,1–1,4 százalékponttal, az USA-ban pedig még jelentősebb mértékben, 1,9 százalékponttal emelkedtek az államkötvényhozamokból számított inflációs várakozások. A globális likviditásbőség mellett elváltak egymástól a tőkepiaci és a reálgazdasági folyamatok. A koronavírusjárvány gazdasági következményeit ellensúlyozandó gazdaságélénkítő lépések hatására bővülő likviditás, valamint a korábban vártnál tartósabb alacsony kamatkörnyezet a kockázatosabb eszközök piacára terelte a befektetőket. A pénzügyi piacokon megfigyelhető hozamvadászat egyik következménye, hogy a tavaly márciusi mélypont óta világszerte jelentősen emelkedtek a
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
7