2 minute read
Monetáris politika
2. A pénzügyi közvetítõ rendszer stabilitása
2007 harmadik negyedéve pénzügyi stabilitás szempontjából világszerte kihívást jelentett mind a pénzügyi intézményrendszer, mint az egyes jegybankok és felügyeleti hatóságok számára. Az amerikai jelzálogpiaci válság tovagyûrûzõ hatásai következtében több piacon lépett fel likviditási probléma, és az általános bizalmi válság a hozamok emelkedésében és az árfolyamok jelentõsebb ingadozásában csapódott le. Mindezen jelenségek szükségessé tették az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed beavatkozását.
Advertisement
Az MNB kiemelt figyelmet fordított a nemzetközi tendenciák magyarországi hatásainak felmérésére, és a lehetséges kockázatok azonosítására. Elemzésünk azt mutatja, hogy a magyar pénzügyi piaci szereplõk amerikai jelzálogpiaccal szembeni közvetlen kitettsége minimális, így az ebbõl eredõ potenciális veszteségek is elhanyagolhatók. Ugyanakkor az áttételes hatásokon keresztül a nemzetközi folyamatok kedvezõtlenül érinthetik Magyarországot is. A külföldi bankközi piacokon megjelenõ bizalmi válság a hazai bankok esetében akkor jelenthet kockázatot, ha az anyabankok közötti esetleges bizalmi problémák a leánybankok szintjére is átterjednek. Úgy véljük azonban, hogy érdemi hatás csak egy tartósabb bizalmi válság nyomán lenne lehetséges. Ez megnyilvánulhat a bankközi limitek csökkentésében és a kockázatosabbnak ítélt bankok magasabb felár melletti hitelezésében. Ennek alapján kiemelt fontossággal bír az európai piaci zavarok átterjedésének azonosításában a hazai bankközi piacok, valamint a fizetési rendszerek mûködésének folyamatos monitoringja, amelyet a magyar jegybank természetesen napi rendszerességgel végez.
A külföldi pénzpiaci kamatok emelkedésének bankrendszeri marzsot szûkítõ hatása mind ez ideig nem ítélhetõ számottevõnek. A külföldi pénzpiaci kamatok emelkedése nemcsak a rövid bankközi forrásokat érinti, hanem az éven túli lejáratú külföldi forrásokat is, mivel azok jelentõs része is rövid – jellemzõen 3 hónapon belüli – átárazású. A külföldi forrásköltségek emelkedése emiatt viszonylag gyorsan átgyûrûzik a hazai bankokhoz, ami a kamatmarzs szûkülésében és/vagy a devizahitel kamatok emelkedésében jelenhet meg.
A kockázati prémiumok növekedése a külsõ finanszírozási költségek megemelkedése mellett a belföldi kamat növekedését és/vagy az árfolyam leértékelõdését, azaz a forinteszközöktõl elvárt hozam emelkedését eredményezheti. Ez ideig a forinteszközöktõl elvárt hozam emelkedése a forint árfolyamának átmeneti gyengülésében, valamint a hosszú hozamok emelkedésében öltött testet. Mivel a kockázati prémiumok emelkedésének nagysága jelentõsen nem növelte a gazdaság szereplõinek adósságköltségét, ezért nem beszélhetünk a hazai bankrendszer hitelkockázatainak nagymértékû emelkedésérõl.
A harmadik negyedévben megfigyelt pénz- és tõkepiaci fejlemények a nemzetközi fórumok és munkacsoportok napirendjén is kiemelt témaként szerepeltek. Az EKB WGMA-munkacsoportja (Working Group on Macro-prudential Analysis) szeptember 25-i ülésén az egyes országok – köztük Magyarország is – tájékoztatást adtak az USA-jelzálogpiaccal szembeni kitettségeikrõl, és részletesen megvitatták a lehetséges kockázatokat, pénzügyi stabilitási következményeket. Megvitatásra került továbbá az „EU banking sector stability” címû kiadvány, illetve a „Financial stability review” banki része, melynek elkészítésében szakértõi véleményezéssel, illetve adatszolgáltatással az MNB is aktív szerepet vállalt. Ezen túlmenõen a tagállamok létrehoztak egy munkacsoportot a hitelkockázati transzfer kérdéskörének részletes vizsgálatára.
Az EKB WGBD-munkacsoportja (Working Group on Developments in Banking) elkészítette és október elején publikálta az EU pénzügyi közvetítõ rendszerében zajló lényeges strukturális változásokat bemutató jelentését. A jelentés ezenfelül részletesen foglalkozik a jelentõs, határon átnyúló tevékenységet folytató bankcsoportok likviditásikockázat-kezelési gyakorlatával, valamint a bankok által a háztartási üzletágban alkalmazott elosztási csatornák alakulásával. A kiadvány elkészítésében szintén részt vett az MNB.
2007 nyarán tizedik alkalommal került sor a jelentõs piaci részesedéssel bíró bankok hitelezési vezetõivel folytatott interjúk keretében a bankok hitelezési gyakorlatának felmérésére. A felmérés összesített eredményei szeptember közepén kerültek publikálásra. A korábbi elemzések visszamenõlegesen is elérhetõk a jegybank honlapján.
A Pénzügyi stabilitási terület szabályozáspolitikával foglalkozó szakértõi folytatták a korábban megkezdett, a Bázel II. folyamat keretébe illeszkedõ új európai tõkekövetelmény-direktíva (CRD) hazai jogszabályi implementációját jelentõ jogszabálytervezetek jogszabály-módosításokra vonatkozó véleményezési feladatait. A negyedév során végzett szakértõi feladatok kiterjedtek a hitelintézetek kockázatvállalási és befektetési szabályzatairól, a nyilvánosságra hozatali követelmények
