KIK A ZOK A PÉNZFELDOLGOZÓK?
A készpénzlogisztikai szolgáltatók tevékenységeinek, illetve az azokhoz szükséges erőforrásoknak a változása a piaci megjelenésüktől napjainkig
Bankjegyfeldolgozás (MNB és CIT) éves szinten (2001–2002-ig becsült CIT adatok) (A CIT a pénzfeldolgozók angol nyelvű betűszavas rövidítése)
75a éforint ves
Az 1990-es években az MNB készpénzes munkahelyein a növekvő készpénzforgalom kezelése nehezen kontrollálhatóvá vált. A megnövekvő készpénzforgalmi igények kielégítése a jegybanktól is jelentős bankjegyfeldolgozási, értéktárolási kapacitásbővítést követelt volna, amelyhez a biztonsági és infrastrukturális feltételek sem voltak minden esetben adottak. Emellett a kétszintű bankrendszer kialakulásával szakmai érvek sem szóltak már amellett, hogy a jegy bank kizárólagos feladatának tekintse a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzését, továbbá a nemzetközi tapasztalat is a fela datmegosztás irányába mutatott. A jegybank ezért 1996-tól engedélyezte a piaci szereplők számára is a készpénz-visszaforgatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzését – azaz annak megállapítását, hogy egy adott címlet selejt-e vagy még lehet vele fizetni – nemcsak a jegybank végezheti el, hanem a kereskedelmi bankok és a posta is, de csak a jegybank semmisítheti meg a selejt bankjegyeket, illetve állapíthatja meg azt, hogy egy bankjegy vagy érme valódi-e. Az 1990-es évek második felétől az MNB-nél számlával rendelkező hitelintézetek (az MNB-nél csak a hitelintézetek és a posta rendelkezik önálló számlával, amelyre a készpénz befizetése után irányadó kamatot fizet az MNB) és a posta által megbízott pénzfeldolgozók (készpénz-logisztikai szolgáltatók) jelentős beruházásokkal bankjegyfeldolgozó üzemeket, trezorokat építettek, elsősorban Budapesten. Átvették a kereskedelmi bankoktól, illetve a postától a készpénzes fizikai műveletek (szállítás, tárolás, ellenőrzés, disztribúció) lebonyolítását, illetve az ATM-hálózatok működtetésének, készpénzellátási feladatainak túlnyomó részét is ők végzik. Ahogyan csökkent a jegybank operatív készpénzlogisztikai szerepe, úgy teljesedett ki a szolgáltatók által végzett tevékenységstruktúra. A kezdeti időkben végzett készpénzszállítási feladatokból kinőve mára már olyan komplex tevékenységet végeznek a megbízóik számára, hogy szinte teljes mértékben e szolgáltatók bonyolítják a készpénzes szereplők közötti 170