HelloBaby magazin 2023. február-március

Stresszkezelés és fogamzás

Babakocsis újdonságok

Család, kissé másképp

Tartalom

2023. február-március

A vizsgálat, amely megváltoztatta a kismamák életét

Babatervezés

10 A vizsgálat, amely megváltoztatta a kismamák életét

12 Stresszkezelés és fogamzás

14 Abortusz és gyermekvállalás

16 Család, kissé másképp

Babavárás

20 Hogyan táplálkozzunk kismamaként?

22 A toxoplazmózis veszélyei

24 Szex várandósan

26 Szülésfelkészítés intimtornával

29 Lelki egészség a várandósság alatt

32 Ha egyszer császár, mindig császár? Nem!

Itt a baba

36 Táplálkozás szülés után

38 Babamasszázs a gyermekágyas időszakban

40 Hasfájós a babám! Vajon mi ronthattam el?

42 Az eldobható nedves popsitörlőkről

44 Az első hetek otthon, ikrekkel

46 Szülőpárossá válni

48 Mellápolás szoptató anyaként

BLW, azaz igény szerinti hozzátáplálás 56

Kicsikkel az élet

52 Babaételek a ManóMenütől

55 Ezért sok a túlsúlyos gyermek

56 BLW, azaz igény szerinti hozzátáplálás

58 Gyógytorna a szoptatás segítéséhez

60 A tejfogakra kezdettől vigyázni kell!

62 Babakocsis innovációk és újdonságok

64 Mit kell tudni a szenzoros érzékenységről?

66 Beszédkészség-fejlesztés a kezdetektől

67 Mondjuk együtt!

69 A szénanátha gyakori változatai

70 Lavírozás a mindennapokban, anyaként

Család születik

74 Babák a világ körül: szülés Balin

78 Személyes higiénia természetes módon

80 Zöld sarok a lakásban

82 Egyedülálló szülőként, új partnerrel

84 KönyvTár

Psziché

88 Létezik-e a szülőknél burnout szindróma, avagy kiégés?

90 Mit tanulhat abból a gyermek, ha sokat utazik?

92 Az éjszakai ágybavizelésről

94 Az anyai énidőről

96 PiacTér

100 Infografika – A baba súlya

Környezettudatosság, természet, zöld témák

Babakocsis innovációk és újdonságok

62

KönyvTár 84

Babatervezés

Stresszkezelés és fogamzás 10 12

Amikor valaki teherbe szeretne esni, de nem sikerül, gyakran kap olyan odavetett mondatokat, mint: „Csak nyugi!” vagy „Csak lazán!” vagy „Ne stresszelj!” vagy „Ne görcsölj rá!” Ettől persze mindenki csak még idegesebb lesz, amitől megint csak nehezebben mehet a teherbe esés.(12)

Abortusz és gyermekvállalás

Ez a cikk nem erkölcsi dilemmákat feszeget, mert senkinek sincs joga ítélkezni egy másik ember felett. Inkább hasznos útravalót kínál azoknak, akik átestek abortuszon, és szeretnének gyereket vállalni. (14)

Család, kissé másképp

A vizsgálat, amely megváltoztatta a kismamák életét

Tíz évvel ezelőtt vehettek igénybe először a kismamák kockázatmentes, noninvazív magzati genetikai tesztet a fogantatáskor kialakuló genetikai rendellenességek kimutatására. Mit is kell tudni róla? (10)

Előző lapszámunkban dr. Eigner Bernadett pszichopedagógussal, gyermekterapeutával, integratív játékterapeutával Szülő születik című könyve kapcsán beszélgettünk. Most arról kérdeztük őt, lehet-e harmonikus a családi élet akkor is, ha rendhagyó módon alakul – például egy váratlanul érkező gyermek, vagy válás, újraházasodás miatt. (16)

A vizsgálat, amely megváltoztatta a kismamák életét

Szerző: Dr. Várhegyi Vera, a New Era Genetics klinikai genetikusa

Tíz évvel ezelőtt vehettek igénybe először a kismamák kockázatmentes, noninvazív magzati genetikai tesztet a fogantatáskor kialakuló genetikai rendellenességek kimutatására. Mit is kell tudni róla?

Aprenatális genetikai teszt 2012-ben még csak a Down-szindróma kimutatására volt alkalmas, ma már a vizsgálatok köre a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességekre és a magzat teljes kromoszómaállományának vizsgálatára is kiterjed. Az eltelt tíz évben a noninvazív prenatális teszt (NIPT) a várandósgondozás szerves részévé vált, napjainkban már minden ötödik kismama ezzel a korszerű genetikai vizsgálattal kap részletes információt születendő gyermekének egészségi állapotáról.

Noninvazív, korszerű eljárás

Jelenleg több mint 6000 genetikai eredetű betegséget ismer az orvostudomány, ilyen például a Down-szindróma, az Edwards-szindróma, a Patau-szindróma, a Turner-

szindróma és a Klinefelter-szindróma. Ezeknek a betegségeknek a nagy része a molekuláris genetikai szűrővizsgálatoknak köszönhetően már a terhesség nagyon korai fázisában felismerhető.

Az anyai vérben keringő magzati DNS-ek vizsgálatának lehetősége új korszakot nyitott a magzati diagnosztikában. Először 1997-ben számoltak be arról az újgenerációs, szekvenáláson alapuló technológiáról, amely lehetővé tette, hogy egyszerűen, az anyai vérmintából is el lehessen végezni a magzati genetikai vizsgálatokat. Ám egészen 2012-ig kellett még várni arra, hogy ez a módszer minden kismama számára elérhető legyen. Korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára, ezért a genetikai vizsgálatokhoz úgynevezett invazív, „testbe hatoló” vizsgálatokra volt szükség, amelyek vetélési kockázattal is járnak. Ma már pontosan tudjuk, hogy a méhlepényből származó, magzati erede-

Abortusz és gyermekvállalás

Szerző:TakácsPéter életmód-tanácsadó, Családbanutazunk

Ez a cikk nem erkölcsi dilemmákat feszeget, mert úgy gondolom, senkinek sincs joga ítélkezni egy másik ember felett. Inkább hasznos útravalót kínál azoknak, akik átestek abortuszon, és szeretnének gyereket vállalni.

Abortuszügyben a végső döntés a nőé, de a felelősség a fogantatástól kezdve közös. Legalábbis így kellene lennie. Ez a fajta együttes felelősségvállalás akkor is elengedhetetlenül fontos, amikor már szeretne babát vállalni egy pár.

Nem csak a nőket érinti

Könnyű lenne azt állítani, hogy a férfiakat az abortusz nem foglalkoztatja annyira, mert nem az ő testükről van

szó, és nem ők mennek át a művi vetélésen. Az azonban nem igaz, hogy őket ez érzelmileg nem érinti. Még azokat a férfiakat is megviseli az abortusz, akik a saját érzelmi távolságtartásuk (biztonságérzetük) érdekében logikus magyarázatokat adnak maguknak arra, hogy miért volt szükség a gyerek elvetetésére. A férfiak jó eséllyel szeretnék a történteket elfelejteni. Nem kizárt, hogy a már említett érzelmi távolságtartás miatt úgy tűnik, mintha nyugodtabban kezelnék a helyzetet. Ez nem feltétlenül van így, de közben azt gondolhatják:

Babavárás

A toxoplazmózis veszélyei

Te is tartasz háziállatot otthon? Esetleg pont a macska a házi kedvenced? Légy óvatos: a cicatartás fertőzésveszélyes is lehet, ha valaki nem a megfelelő módon csinálja – márpedig a várandósoknak különösen ügyelniük kell a toxoplazmózis elkerülésére. (22)

Hogyan táplálkozzunk kismamaként?

Kismama legyen a talpán, aki képes eligazodni a várandósság időszakában rázáporozó táplálkozási tanácsok között, és itt nem azokra a tanácsokra gondolok, amelyekkel a témában képzett és tájékozott védőnő lát el, vagy a nőgyógyász (mert sokszor ők is adnak instrukciókat ez ügyben), hanem azokra, amikkel a környezet fullasztja a várandóst. (20)

Szex várandósan

A problémamentes várandósság természetes állapot. Persze fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, de amennyiben minden rendben, nyugodtan élhetjük az életünket, nem szükséges úgy viselkednünk, mintha betegek lennénk. Mégis, ha a szexről van szó, a legtöbb kismamában kétségek merülnek fel: szabad vagy nem? (24)

Szerző: Anyukaland

A toxoplazmózis veszélyei

Te is tartasz háziállatot otthon? Esetleg pont a macska a házi kedvenced? Légy óvatos: a cicatartás fertőzésveszélyes is lehet, ha valaki nem a megfelelő módon csinálja – márpedig a várandósoknak különösen ügyelniük kell a toxoplazmózis elkerülésére.

Atoxoplazmózist a Toxoplasma gondii nevezetű egysejtű parazita okozza, amely szájon át jut be az emberi szervezetbe. Csak legyengült immunrendszerű emberekre és kismamákra veszélyes, rájuk azonban igen.

Hogyan alakulhat ki a fertőzés?

Ennek a kórokozónak a végső gazdaszervezete a macska. A minket körülvevő környezetbe a macskák ürülékével kerül, és ott szétszóródik. Gyerekeknél a homokozóba piszkító macskák miatt is előfordulhat fertőzésveszély, de ide vezethet az is, ha valaki fertőzött állatok (közti gazdák) nem megfelelően hőkezelt húsát eszi meg. További terjedési mód a macskaszéklettel szennyezett növényi élelmiszer fogyasztása – ez esetben a fertőzött talajról kerül a kórokozó a zöldségre, gyümölcsre. Fokozottan kell tehát vigyázni a higiénére, ha valaki cicával él egy háztartásban, ügyelni kell a növényi alapanyagok alapos tisztítására is.

Kismamák esetében ez kiemelten fontos, mivel a parazitának a méhlepényen átjutva magzatkárosító hatása van.

Súlyos magzati rendellenesség léphet fel, ha az édesanya a várandóssága alatt fertőződik meg, a magzati immunrendszer ugyanis még nagyon fejletlen. Toxoplazmózis-fertőzéskor a magzati idegrendszeri károsodás előfordulása a leggyakoribb.

A toxoplazmózis tünetei

Ép és fejlett immunrendszerű embereknél a fertőzés szinte tünetmentesen zajlik, nincs ok az aggodalomra. Amennyiben viszont az immunrendszer valamilyen oknál

Szex várandósan

A problémamentes várandósság természetes állapot. Persze fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, de amennyiben minden rendben, nyugodtan élhetjük az életünket, nem szükséges úgy viselkednünk, mintha betegek lennénk. Mégis, ha a szexről van szó, a legtöbb kismamában kétségek merülnek fel: szabad vagy nem?

Anőgyógyászok többsége egyetért azzal, hogy amennyiben a terhesség komplikációmentes, nincs akadálya a nemi életnek. Persze nem tehetünk úgy, mintha semmi sem változott volna, hiszen nemcsak a folyamatos testi átalakulás, hanem a lelki változások és a hormonális ingadozás is hatással van a kismama aktuális állapotára, így szexuális vágyaira is. Mint sok esetben, itt is sokat segít, ha a leendő apa és anya átbeszélik az érzéseiket, hiszen számos olyan kérdés merülhet fel, amely – sokszor ok nélkül is – szorongást okozhat.

Jellegzetes változások

Az első hetekben a hormonális ingadozás, a rosszullétek, a fáradtság miatt általában csökken a nemi vágy. Sokat

segít a helyzeten, ha a férfi megértő és támogató. Az anyai szervezet változásai természetesek, a libidó csökkenése általában átmeneti. Az is előfordulhat, hogy a korábbinál nagyobb lesz a kismama szexuális étvágya, ráadásul most nem kell aggódni az esetleges teherbe esés miatt sem, így szabadabban élvezhető az együttlét!

A rosszullétek elmúltával a várandósok sokszor kivirágoznak: a pocak még nem akadályozza a mozgást, és a szex sokszor még jobb is, mint a várandósság előtt. Sok nő könynyebben eléri az orgazmust, mint előzőleg. Az anyai test változására azonban tekintettel kell lenni: a feszülő mellek, a növekvő pocak és a lelki tényezők mind-mind arra ösztönözhetik a párt, hogy új szexuális szokásokat alakítsanak ki. Viszont ezek akár annyira jól beválhatnak, hogy a várandósság után is érdemes megtartani egyes elemeiket.

Itt a baba

Babamasszázs a gyermekágyas időszakban

A gyermekágyas időszak, az első 6 hét sokunk számára nehézségekkel és érzelmi hullámokkal tarkított lehet. Ahhoz, hogy könnyedebbé, harmonikusabbá váljon, és zökkenőmentesen élhessük meg az anyaságot, érdemes tudatosan készülnünk, és a babamaszszázst már a várandóság alatt megtanulnunk. (38)

Táplálkozás szülés után

A terhesség alatt tápanyagraktáraink kiürülnek, a szüléssel járó fizikai igénybevétel pedig testünk energiatartalékait veszi igénybe. Erre az állapotra születik meg a kisbaba, akit manapság főként egyedül látunk el, és ez érzelmi megterhelést is jelenthet. Nem véletlenül kiemelten fontos a szülést követő első 6 hét a felépüléshez. (36)

Az első hetek otthon, ikrekkel

Amikor elmesélem, hogy a lányaink 30. hétre születtek, ami miatt 6 hetet kórházban töltöttünk a születésük után, kivétel nélkül mindenki szörnyülködni kezd. Számomra viszont volt ennek a 6 hétnek jó oldala is. Rengeteget tanultam a babák gondozásáról, igazán hozzáértő emberektől. (44)

Az eldobható nedves popsitörlőkről

Az eldobható nedves popsitörlők sok esetben napi babaápolási rutinunk alapkellékei, melyeket kényelmi és/vagy higiéniai okokból használunk automatikusan. Bele se gondolunk abba, hogy hosszú távon milyen hatása lehet ennek a rutinnak a bababőrre vagy épp környezetünkre. (42)

Táplálkozás szülés után

A terhesség alatt tápanyagraktáraink kiürülnek, a szüléssel járó fizikai igénybevétel pedig testünk energiatartalékait veszi igénybe. Erre az állapotra születik meg a kisbaba, akit manapság főként egyedül látunk el, és ez érzelmi megterhelést is jelenthet. Nem véletlenül kiemelten fontos a szülést követő első 6 hét a felépüléshez.

Aszülés utáni fizikai és mentális regenerációhoz a legfontosabb dolgok egyike a magas tápanyagellátottság, hiszen a baba az anyatejen keresztül jut hozzá a számára szükséges tápanyagokhoz, és az anya teste mindig előnyben fogja részesíteni a baba igényeit az anya igényeivel szemben. Amit az anya megeszik, abból kap a baba is az anyatejen keresztül. Ez azt eredményezheti, hogy az anyai szervezetben tápanyaghiány léphet fel, sokszor súlyosabb formában is. Emiatt az étrendnek tartalmaznia kell az összes

olyan mikro- és makrotápanyagot, ami mindkettőjük egészségéhez szükséges.

Kulcskérdés: a tápanyagbőség!

A szoptatáshoz körülbelül napi 500 kalóriával többet használ fel a szervezet, mint amennyire alapvetően szüksége lenne – ez a többlet-kalóriaigény segíthet a terhesség alatt szerzett súlytöbbletből energiát felhasználni, miáltal az édesanya testsúlya legalább megközelítőleg

Szülőpárossá válni

Szerző: Juhász Ágnes life- és

karriercoach

Egyre gyakrabban hivatkozunk a párkapcsolatra mint különálló entitásra – hallhatjuk például, hogy mindkét félnek szüksége van énidőre, és hogy ezenfelül a kapcsolatukat is tudatosan ápolniuk, táplálniuk kell.

Minden emberpár kapcsolata jelentős változáson megy keresztül, amikor megszületik az első utódjuk. Korábban volt az én, a te és a mi – ennek jó esetben már ismerjük a határait, szabályait. Most pedig, akármennyire várjuk is az érkezését, mégiscsak betolakodik ebbe a rendszerbe egy új kis lény és fenekestül felforgatja azt. Az édesanya testét és lelkét (minimum a hormonháztartását) a kicsi az első pillanattól „kibérli”, amihez nem mindig könnyű alkalmazkodnia a leendő apukának. Érthető módon akár a hangulatingadozások, az indokolatlannak tűnő, de ugyanakkor teljesen természetes érzelmi kitörések, akár az új csodából, azaz a várandósságból, a baba-mama szimbiózisból való kirekesztődéssel kapcsolatos érzések próbára tehetik a párkapcsolatot, már a szülés előtt.

Számos férfi éli meg azt, hogy élete párjának a szívében lecsúszott az első helyről, amit nem mindenkinek egyszerű feldolgoznia. A gyermekágyi időszakban ezek az élmények tovább fokozódhatnak. Azoknál a pároknál, ahol – akár tudatosan ráerősítve – ilyenkor is jól működik a kommunikáció, könnyebb a helyzet, de mondjuk ki: ebben az időszakban szükség van a türelemre. Ki kell tudni várni és addig „döntésből” kitartani a másik mellett, amíg újra több lelki és testi energiája lesz a párnak egymásra is koncentrálni.

Hogy ne vesszen el az intimitás

Ne kerüljük ki a szexualitás kérdéskörét sem. Egyáltalán nem kőbe vésett, de mégis gyakori, hogy a pozitív terhességi teszt után hosszú hónapokra megcsappannak, vagy akár teljesen el is tűnnek az intim együttlétek a pár életéből. Ennek számos fizikai és lelki, objektív és szubjektív oka lehet. Ebben az esetben különösen fontos az empátia és az elfogadás – mindkét oldalról. Segíthet, ha nem hiányállapotként fogjuk fel ezt az időszakot, hanem az is-

merkedés, a kísérletezés kerül a fókuszba. Rendben van, az nem működik, nem esik jól, ami eddig esetleg a bevett gyakorlat volt, de akkor helyette mi minden lehetséges, amivel örömöt tudunk szerezni a párunknak, és ki tudjuk fejezni a nő-férfi összetartozás érzését? Az intimitásnak számos megélési formájára találhatunk rá, akár konkrétan az ágyban, akár csak egy-egy belesimulós ölelés, spontán nyakpuszi vagy masszázs formájában. A lényeg, hogy ne veszítsük el teljesen a másikkal a testi kontaktust, ne mellőzzük a meghitt érintéseket.

Szülés után – ha a pár orvosilag és lelkileg már készen áll a szexuális élet újrakezdésére – sok nő fél attól, hogy esetleg fájni fog az együttlét, és sokan aggódnak amiatt, hogy megváltozott testüket hogyan fogadja majd a társuk. Legyünk őszinték: nem biztos, hogy az újrakezdés zökkenőmentes lesz. Kicsit olyan ez, mintha újra elveszítenénk a szüzességünket – ez azonban lehetőséget ad a másik testének, vágyainak újbóli felfedezésére, új kedvenc szokások kialakítására is. Ne féljünk kísérletezni, és adott esetben például síkosítót beszerezni. Az első hónapok felfokozott érzelmi és testi változásai után sem zárulnak le a párkapcsolat folyamatos kihívásai, vagy inkább mondjuk úgy, hogy fejlődési lehetőségei. Anyaként szerintem sokunk nevében mondhatom, hogy alig van annál szexibb, mint amikor gyönyörködhetünk a szerelmünk és a gyermekünk közös játékában, meghitt közös időtöltésében. Felemelő érzés megélni, ha szülőpárként jól együtt tudunk működni. Ha meg tudjuk beszélni és oldani a felmerülő gondokat közösen, vállt vállnak vetve. Ez persze nem minden esetben jön könnyen.

A kettesben töltött idő ereje

Különböző családi mintákat hozhatunk, eltérően reagálhatunk gyermekünk nehéz pillanataira, más-más napi problémáink lehetnek, amitől máshogyan láthatjuk egyegy családi feladat jelentőségét – és ez mind-mind konfliktusokat szülhet. Különösen azoknál, akik kifejezetten jól szeretnék csinálni a gyermeknevelést, ez hatalmas frusztrációt is okozhat. Könnyebben átvészelik a nehézségeket azok a párok, akik elfogadják, hogy természetes dolog, ha vannak „fentek és lentek”, hibák, akik őszintén és könnyedén

Kicsikkel az élet

Babaételek a ManóMenütől

Újabb finom babaételek, új receptek a ManóMenütől: sajtos-túrós rúd, rakott karfiol, sütőtökös zabkása, házi kenyér, szülinapi torta. (52)

Ezért sok a túlsúlyos gyermek

Komoly baj az elhízás a gyerekeink körében (is). A gyermekkori túlsúlyról, a minőségi éhezésről, és a kivezető útról kérdeztük dr. Cseh Áron gasztroenterológus-gyermekorvost. (55)

BLW, azaz igény szerinti hozzátáplálás

Akár anyatejes, akár tápszeres a kisbabánk, bizonyos idő után el kell kezdenünk a hozzátáplálását, azaz étrendjére felkerülnek a gyümölcsök, zöldségek, húsok, később további ételek is. A hozzátáplálásban táblázatok, kisokosok lehetnek segítségünkre, továbbá védőnőnél és gyermekorvosnál tájékozódhatunk a részleteket illetően. (56)

Mit kell tudni a szenzoros érzékenységről?

A szenzoros érzékenység kérdése manapság gyakran kerül szóba, de kevesen tudják, hogy pontosan mit is jelent. Pedig a mindennapokat is nagyban befolyásolhatja. A szenzorosan érzékeny babák például gyakran sírósak, nehéz őket megnyugtatni, nehéz rájönni, hogy épp mi okozta a kellemetlen érzéseiket. (64)

BLW, azaz igény szerinti hozzátáplálás

Szerző: Müller-Hegedűs Henriett újságíró

Akár anyatejes, akár tápszeres a kisbabánk, bizonyos idő után el kell kezdenünk a hozzátáplálását, azaz étrendjére felkerülnek a gyümölcsök, zöldségek, húsok, később további ételek is. A hozzátáplálásban táblázatok, kisokosok lehetnek segítségünkre, továbbá védőnőnél és gyermekorvosnál tájékozódhatunk a részleteket illetően.

Beszédkészség-fejlesztés a kezdetektől

Szerző: Hugyecz Marietta újságíró

A legjobb és legkorábban megkezdhető beszédkészség-fejlesztés a kommunikáció, vagyis az, ha a családtagok minél többet beszélnek a kicsi gyermekhez. Segít a sok-sok mozgás és változatos mozgásforma is, lehetőleg szabad levegőn.

ban való forgás, bármilyen játszótéri forgó játék, együtt forgás) ugyancsak fejlesztő hatású. Számos játékos kiegészítő tevékenység is hatásos és változatossá teheti a mindennapokat; ilyenek lehetnek többek között a gyerekeknek szóló zenés, mozgásos foglalkozások, a lovaglás.

Egyes beszédhibák 4-5 éves korig élettaniak, ilyen a pöszeség és a dadogás, melyek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, esetleg az elhúzódó cumihasználat, a rövid nyelvfék (lenőtt nyelv), a beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás, illetve a nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség állhat. Ilyen esetekben ne javítgassuk gyermekünk beszédét, mert ez frusztrálhatja őt, és akár az együttműködési készsége is csökkenhet. A háttérok megszűnésével, illetve megszüntetésével a probléma is megoldódik.

Anormál beszédfejlődéshez ép beszédszervrendszer és hallás kell, ezenkívül egészséges idegrendszer és folyamatosan beszélő környezet szükséges. Az egész folyamat igen összetett, meghatározott sorrendiséggel és nagyon sok egyéni variációval. Az első szavak kimondása 10-16 hónapos kor körül várható, viszont az a gyermek, aki hamarabb kezd el járni, szaladni és mászókázni, jellemzően valamivel később kezd majd beszélni. A legfrissebb logopédiai szakmai állásfoglalás szerint

2 évesen legalább 50 szó aktív használata elvárt a gyermektől (hangutánzó szavak és első szótagok is), továbbá ezekből legalább kettőnek a mondattá fűzése. Vannak gyerekek, akik remekül megértetik magukat ebben a formában, míg mások sokáig egy szót sem szólnak, majd hirtelen egész mondatokban kezdenek beszélni. 2-2,5 éves korukra a gyerekek általában már képesek egyszerű mondatokban kifejezni magukat, az óvodáskor elérésekor pedig jellemzően már 3-4 szavas mondatokban tudnak beszélni.

A beszédfejlődés jól serkenthető mondókázással, énekes játékokkal és meséléssel, közös mesekönyv-nézegetéssel is, fontos azonban, hogy ne gügyögjünk a gyermekünknek.

A hintázás minden módja (hagyományos előre-hátra lendülés, libikókázás, plédben oldalra, fel-le ringatózás), továbbá a forgatás (forgószékben vagy felfüggesztett hintá-

A legfontosabb, hogy beszéljünk a gyermekünkhöz minél többet, illetve beszélgessünk vele sokat! Minél többször hallja a beszédet és látja közben a felé forduló arcunkat és szájmozgásunkat, annál könnyebben sajátítja el ő is ugyanazt, és minél több módja van a szóbeli önkifejezésre, annál inkább fejlődik a beszédkészsége.

Család születik

Babák a világ körül: szülés Balin

Cikksorozatunknak ebben a részében egy igazán különleges szülést mutatunk be. Kósa Lilla Balin szülte meg kislányát, és nem akárhogyan: háborítatlanul, boldogan. Most az ő történetével ismerkedünk meg. (74)

Személyes higiénia természetes módon

Leginkább talán akkor kezdünk foglalkozni a fenntarthatósággal, amikor közvetlenül érintettekké válunk – azaz gyerekünk születik, és szeretnénk egy szebb, vagy legalább egy ugyanolyan állapotú otthont, Földet hátrahagyni neki, mint amilyen a jelenlegi. (78)

Egyedülálló szülőként, új partnerrel

Napjainkban egyáltalán nem ritka az olyan helyzet, hogy az egyedülálló édesapa vagy édesanya új párt talál. A házasságkötések nagyjából harmada újraházasodás, melynek során a szerelmesek az előző kapcsolatból, házasságból származó gyerekekkel együtt alkotnak új családot. (82)

Szerző:

Személyes higiénia természetes módon

Leginkább talán akkor kezdünk foglalkozni a fenntarthatósággal, amikor közvetlenül érintettekké válunk – azaz gyerekünk születik, és szeretnénk egy szebb, vagy legalább egy ugyanolyan állapotú otthont, Földet hátrahagyni neki, mint amilyen a jelenlegi.

Szerencsére mára már széles(ebb) körben elterjedt és sok mindenre kiterjed a fenntarthatóságra fókuszáló szemléletmód. Úgy tapasztalom, jelentősen fejlődtünk ezen a téren és nyitottabbak vagyunk a téma iránt, mégis gyakran találkozom tévképzetekkel a munkám során.

Tudatos döntés

Azokat, akik fenntartható(bb)an élnek, sokszor úgy képzelik el, mint akik kommunában töltik a napjaikat valahol a vadon vagy a pusztaság közepén, és hetekig nem fürdenek. Nem tagadom, hallottam ilyenről, és láttam is, hogy létezik ez a jelenség. Azonban bár nem fürdeni valóban a legfenntarthatóbb megoldás, itt is vannak fokozatok – én pedig ezen a területen sem vagyok a szélsőségek híve.

Bőrünk az elsődleges védelmi vonalunk, ennek ápolása és tisztán tartása nagyon fontos nekünk és a kisbabánknak is. Én, mielőtt édesanya lettem, már nagyon sok mindent

magamnak készítettem természetes alapanyagokból, és feltett szándékom volt ezeket a jól kialakult szokásokat megtartani. Ez részben sikerült is – de az új helyzet nagyfokú rugalmasságot igényelt részemről.

Ha szeretnénk a személyes higiéniai készletünket fenntarthatóbbra cserélni, akkor ehhez egy kisbaba érkezése igen jó alkalom lehet. Az első lépésünk semmiképp se az legyen, hogy minden tubusos és műanyag dobozos tusfürdőt és krémet kidobunk, hiszen ez egyáltalán nem lenne tudatos döntés. Használjuk el mindazt, ami van, és igyekezzünk átgondolni, valójában mire van pontosan szükségünk.

Földi Barbara élményalapú oktatástervező, társadalmi vállalkozó

Egyedülálló szülőként, új partnerrel

Szerző: Pákhné Fekete Alexandra újságíró

Napjainkban egyáltalán nem ritka az olyan helyzet, hogy az egyedülálló édesapa vagy édesanya új párt talál. A házasságkötések nagyjából harmada újraházasodás, melynek során a szerelmesek az előző kapcsolatból, házasságból származó gyerekekkel együtt alkotnak új családot.

Minden család folyamatosan változik, épül. A gyermekkel együtt alakuló családoknál azonban nemcsak a párnak kell egymást megismernie, hanem a gyerekek(et) is kölcsönösen el kell fogadni, meg kel ismerni, meg kell szeretni – és mindez nem megy egy csapásra. Persze mindenki azt szeretné, ha minél olajozottabban működne ez az új család. Mire figyeljünk, hogy valóban jól csináljuk?

Családi élet játszmák nélkül

A jó működés alapja a régi kapcsolatok lezárása mindkét fél részéről, miközben éreztetjük a gyermekekkel, hogy nem ők a hibásak a történtekért. Fontos, hogy tudjuk, a történetnek ők a legérzékenyebb résztvevői, és fontos, hogy semmiképp se használjuk őket konfliktusmegoldóként, sem a másik bántására, bosszantására, hiszen ezáltal életre szóló sérüléseket okozhatunk nekik.

Apa és anya csak egy van, egy gyermeknek örökké a nemző szülei lesznek a valódi szülei. Megkönnyítjük a dolgát azzal, ha nem használjuk őt játszmákhoz, és nem várunk el tőle lehetetlen dolgokat. Ne akarjuk, hogy az új párunkat azonnal szeresse és szülőként tekintsen rá! Fogadjuk el, hogy helyzete a jelenlegi szituációban nehéz, és támogassuk őt abban, hogy a kialakult helyzetben találja meg a boldogságát. Tudatosítsuk benne, hogy a mostani, új felállásban is szép élete lesz – csak más, mint amilyen eddig volt.

Mikor mutassuk be az új párunkat?

A legfontosabb, amit egyedülálló szülőként meg kell értenünk, hogy a párkapcsolat és a gyermeknevelés különálló dolgok, nem kezelhetjük őket úgy, mint egy hagyományos családban. Nem jó, ha minden új párkapcsolatot már az elejétől kezdve bevezetünk a gyermek életébe, hiszen ha a gyermek megkedveli partnerünket, nálunk azonban mégsem működik a kapcsolat, a gyermeket újra és újra veszteség éri. Az ideális, ha akkor ismertetjük meg gyermekünket új párunkkal, amikor mi, felnőttek már stabilnak mondható kapcsolatban vagyunk, amikor biztosak vagyunk abban, hogy hosszú távon együtt szeretnénk maradni.

Anya- vagy apapótlék helyett

Az, hogy az anya vagy az apa kit választ új partnernek, nem a gyermek kompetenciája, nem helyes, ha ő dönt ebben. Persze szülőként figyelnünk kell arra is, hogy neki milyen élete lesz az új kapcsolatban, de új párunkkal nem anya- vagy apapótlékot keresünk számára. Fontos, hogy lehetőséget adjunk gyermekünknek az ismerkedésre: csináljunk sok közös programot, nemcsak házon kívül, de házon belül is, vonjuk be a gyereket a közös főzésbe, fényképválogatásba, társasjátékozásba!

Engedjük, hogy a saját tempójában ismerje meg új párunkat, és ne várjuk el, hogy azonnal megnyíljon előtte és rajongjon érte. Az elején bőven elég, ha elfogadja őt! Ha a gyermekünk ellenséges, sértődött, megbántott, hagyjuk, hadd élje meg az érzéseit, ugyanakkor folyamatosan biztosítsuk őt változatlan szeretetünkről, és engedjük, hogy kérdezzen!

Az új kapcsolatban mindig kérdéses, hogy ki és hogyan fegyelmez és nevel. Az új partner eltérő nevelési mintákat hozhat, ezért fontos, hogy szülőként kommunikáljunk vele, és közösen határozzuk meg az együttélés szabályait és kereteit! Jó, ha az új partner konkrét fegyelmezés helyett inkább példamutatással, mintaadással fordul a gyermek felé.

Psziché

92

Létezik-e a szülőknél burnout szindróma, avagy kiégés?

A kiégés hosszú távú, fokozott érzelmi megterhelés, tartósan fennálló stressz hatására kialakuló, fizikai, mentális és érzelmi kimerüléssel járó állapot. Erről sokáig csak mint munkahelyi stressz okozta problémáról hallottunk, igazán elhivatott, hivatásos segítők körében. De mi köze lehet szülői mivoltunkhoz? (88)

Az éjszakai ágybavizelésről

Az éjszakai ágybavizelés, latin nevén enuresis nocturna nem ritka a kicsiknél, valószínűleg mindenkinek a családjában előfordult már. De mikortól beszélünk kóros formájáról és mik állhatnak a hátterében? (92)

Mit tanulhat abból a gyermek, ha sokat utazik?

Az elmúlt négy évben négy kontinens több mint 20 országába jutottunk el három pici gyerekünkkel. Utazásaink során nemcsak közös élményeket gyűjtöttünk velük, hanem rengeteget tanultak is útközben a gyerekek. Babakorukban felgyorsult a mozgásfejlődésük, új szavakat sajátítottak el, később pedig számos pozitív hatást vettünk észre személyiségfejlődésükben. (90)

Létezik-e a szülőknél burnout szindróma, avagy kiégés?

Szerző: Szále Kata újságíró, mentálhigiénés

A kiégés hosszú távú, fokozott érzelmi megterhelés, tartósan fennálló stressz hatására kialakuló, fizikai, mentális és érzelmi kimerüléssel járó állapot. Erről sokáig csak mint munkahelyi stressz okozta problémáról hallottunk, igazán elhivatott, hivatásos segítők körében. De mi köze lehet szülői mivoltunkhoz?

Aburnout szindrómának, a kiégésnek való kitettség a fokozott empátiát igénylő munkakörökben a legnagyobb. Fokozza, erősíti a kiégés hatásait, ha az érintett nem kap megerősítést, ha nem kap elég visszajelzést, ha bizonytalan a társadalmi megítélése, a presztízse, ha alacsony a bérezése, ezzel szemben a munkaideje megterhelő, a felelőssége nagy. Ha ezt a pár sort kisgyermekes anyák, szülők olvassák, azonnal és egyértelműen összeáll a kép: ez róluk szól! Minden pontja stimmel!

Bennünk van a hiba?

Nem is igazán érthető, miként lehetséges, hogy miközben a kiégést, a burnout szindrómát már a ’70-es, ’80-as évektől leírta és vizsgálja a pszichológia, a szülői szereppel összefüggésben csak évtizedekkel később, az utóbbi években figyelt fel ugyanerre a jelenségre. A pandémia okozta plusz terhelés, ami a szülőkre hárult, minden bizonnyal előtérbe hozta ezt a létező, és sokak számára nehézséget okozó problémát. Az, hogy nehéz az anyaság, hogy márpedig létezik szülői kiégés, a világjárvány előtt lényegében tabutéma volt. Vagy még most is az?

Egy nagymama szavaival: „Nem értem: mostanában több szó esik arról, hogy milyen nehéz az anyaság, mint arról, hogy csodálatos; hogy egy gyermek micsoda boldogság…” Egy másik nagymama így fogalmaz: „Miért beszélnek a mai nők folyton az énidőről? Miért kell mindig kikapcsolódni, feltöltődni? Miért »menekülnének« mindig otthonról? A gyerekükkel, a családjukkal annyira rossz? ”

Bizony, feszül bennünk az ellentmondás: „Szülőnek lenni nagyon jó, az anyaság a legszebb hivatás, de akkor miért érzem ennyire nehéznek?! Bizonyára bennem van a hiba!” Az előző generációk sokszor nemigen értik a mai szülők nehézségeit – ez is erősíti bennünk azt, hogy valami nincs rendben, nem lehet ez olyan nehéz, és elfojtjuk a frusztrá -

cióinkat… Így érzünk egészen addig, amíg nem beszélgetünk más anyákkal, szülőkkel, mert akkor rögtön rádöbbenhetünk, hogy nem vagyunk egyedül, sőt!

Az anyai kiégés fázisai

Fogadjuk el: létezik kiégés szülőként, anyaként is. Ennek öt jellegzetes fázisa különböztethető meg. Az idealizmus szakaszában óriási energiával, lelkesedéssel vetjük bele magunkat az új helyzetbe, a puha, babaillatú csodába – fejünkben idilli képet őrizve és hajszolva: tökéletes anya és feleség leszünk! Ezt követi a realizmus szakasza: „Nem egészen így képzeltem… nem könnyű az éjszakázás, nem könnyű, hogy sokat sír a pici, hogy semmire nincs időnk, energiánk”. A stagnálás szakaszában megjelenik a szorongás: „Meddig lesz ez még így? Már sosem alszom ki magam? Mikor lesz könnyebb?” A frusztráció szakaszában az elégedetlenség mellett helyet kap a félelem is. Már szinte folyton feszültek vagyunk: „Meddig lehet ezt bírni?!” Végül elérkezik az apátia szakasza: „Nincs segítségem, nem megy jobban, robotüzemmódban vagyok, de alig élek…”

Mit tehetünk a megelőzésért?

A szakemberek szerint a stagnálás szakaszában fontos döntés előtt állunk: segítségért folyamodunk, vagy lassan sodródni kezdünk az egyre rosszabb állapot felé. Felismerve, hogy szorongani kezdtünk, érdemes lépnünk, nem megvárva a teljes kimerültséget, amikor már alig van energiánk bármi másra a napi dolgokon túl. Kimerült állapotban sokkal nehezebben változtatunk, nehezebben húzzuk ki magunkat saját hajunknál fogva a kátyúból. Amikor tehát a túlterhelés jeleit érzékeljük magunkon, tudatosítsuk ezt magunkban és tegyünk az időnkénti tehermentesítés érdekében. Mert persze

Az éjszakai ágybavizelésről

Az éjszakai ágybavizelés, latin nevén enuresis nocturna nem ritka a kicsiknél, valószínűleg mindenkinek a családjában előfordult már. De mikortól beszélünk kóros formájáról és mik állhatnak a hátterében?

Mint tudjuk, gyermekeink nem szobatisztán jönnek a világra. Idővel azonban ugyanúgy, ahogy a nappali szobatisztaság, az éjszakai szobatisztaság is kialakul, és nem törvényszerű, hogy a kettő egy ütemben fejlődik. Még az általános iskolát kezdő gyerekeknek a 10%-át is érinti.

Szobatisztaság: miért akkor, amikor?

A nappali szobatisztaság eléréséhez a gyerekeknek meg kell tanulniuk szabályozni a vizelet- és székletürítésüket. Ez általában 2,5-3 éves kor körül történik meg, mivel ekkorra fejlődnek ki azok az idegpályák, melyek a vizelet és széklet visszatartásért felelősek, továbbá ekkorra erősödnek meg az ehhez szükséges tartóizmok is.

Az éjszakai szobatisztaság kialakulásához mindezen

túl szükség van egy speciális hormonra is, az úgynevezett antidiuretikus hormonra vagy ADH-ra. Az ADH elsődleges feladata a szervezetvízmérleg-egyensúlyának fenntartása; ez szabályozza és lassítja az éjszakai vizelet termelődését. Azonban változó, hogy kinél mikor kezdi meg szabályozó működését – van, akinél már a nappali szobatisztaság kialakulásának idején termelődni kezd, és van, akinél később.

5-6 éves korra általában mindenkinél jelen van és az éjszakai szobatisztaság is körülbelül ekkorra válik stabillá. Amennyiben 5 éves kor után is gyakran vis zsza-visszatér ez a probléma, érdemes gyermekorvossal konzultálni.